Csúnyácska képkeretből egyedi szépséget

Emlékeink méltó helye elsősorban a szívünkben van, viszont egy szép képkeretbe zárva kitüntetett figyelmet kapnak. A kedves pillanatot minél szebb képkeretbe kívánjuk tenni. Ezzel adott is egy esetleges probléma: nem találunk megfelelő darabot, mert túl nagy, túl kicsi, túl csicsa, nem jó a színe, olcsó hatású vagy épp csodaszép, de az ára vicc stb. Általában szembesülök valamelyik problémával, úgyhogy a keret színe már nem is számít, csak a formája, mintája, ára.

Szerettem volna beújítani egyet és találtam is egy egyszerű darabot minimális díszítettséggel, viszont a színvilága borzasztó volt, ennek ellenére haza jött velem.

Itthon észrevettem több kisebb hibát is rajta, lekopott festéket, kibuggyant ragasztót a sarkakban, a hátoldalon. Úgyhogy először a megkeményedett ragasztót csiszoltam le, hogy egyenletes felületen festhessek.

Természetesen Pentart termékekkel. Először az egészet világoslilával, majd krémfehérrel. Mindenhol legalább 3 réteg kellett, hogy szépen fedjen. Száradás után nagyon finoman átcsiszoltam, a krémfehér részeket pedig minimálisan megkoptattam. 

A végeredményt össze sem lehet hasonlítani a kezdeti állapottal. Egy jellegtelen darabból bájos és egyedi szépség lett néhány ecsetvonás segítségével.

Egy nagyon kedves emlékem került a megújult keretbe.
Egyelőre keresi a helyét, mert a polcom -története ITT- átrendezésen esik át épp, ha minden elrendeződik, akkor mutatom az összképet.

A korábbi képkeretes bejegyzéseket ITT és ITT érheted el.

Várlak vissza! :)